2. találkozás- 2015. szept. 30.

1. rész: tenyeresdik, arccirógatók (Az alap: http://www.kerekito.hu/index.php/oelbeli-jatekok/tenyeresdik)
Én kis kertet kerteltem
EnKisKertetKerteltem
Én kis kertet kerteltem,                körözünk a tenyérben,
Bazsarózsát ültettem.                   ujjunkkal böködünk,
Szél, szél fújdogálja,                        két kezünkkel a tenyerét összekulcsolva lengetjük,
Eső, eső veregeti, huss!                paskoljuk a tenyeret, a „huss”-ra hessintve széttárjuk karunk.

Sűrű erdő
Sűrű erdő,                                        lassan, sejtelmesen kezdjük, összekócoljuk a haját,
Kopasz mező,                                végigsimítunk a homlokon,
Pillogója,                                           mutatjuk a szemét,
Szuszogója,                                     érintjük az orrát,
Tátogója,                                           érintjük a száját,
Ez itt meg a csiklandója!         megcsiklandozzuk végül a hasán.

A házat kiseperjük
A házat kiseperjük,                                  kezünkkel beleseprünk a hajba,
A port letöröljük,                                      végigsimítunk a homlokon,
Az ablakot becsukjuk,                            becsukjuk a szemet, azaz lesimítjuk a pillákat,
A kulcson egyet csavarintunk!          megtekerjük az orrát.

Én is pisze
Én is pisze,                                                    szembefordulva orrunkra mutatunk,
Te is pisze,                                                     megnyomjuk az ő orrát is,
Gyere pisze, vesszünk össze!            orrainkat viccesen összedörgöljük.
(
Mutatóujjal finoman megbökjük a saját orrunkat, aztán az övét, képletesen vagy igazából összedörgöljük … .)
Én is pisze, te is pisze                         mutatjuk orrunkat, orrát,
Kicsi orrunk dugjuk össze               összeérintjük,
Pisz, pisz, pisz…                                      forgatjuk fejünket úgy hogy orrunk összeér … .

Cicuska, macuska
Cicuska, macuska,                        két kezét fogjuk, a tenyerével az ő és a saját  arcunkat simítjuk,
Mit főztél Katuska?                     széttárjuk a kezünket,
Kevertem babocskát,                 tenyerében kavargatunk,
Sütöttem pampuskát.                másik tenyerébe simítunk,
Ide raktam, oda raktam,            kezét kezeink közé fogva lengetjük,
Utoljára jól bekaptam!               játékosan, mintha bekapnánk az öklét.

Keze, lába van neki
Keze, lába van neki,                    csiklandósan megfogdossuk az említett testrészeket,
Szeme, füle van neki,
Orra, szája van neki,
És hol fut a kis nyuszi?             két ujjunk végigfut a gyermeken, megcsiklandozva őt.

Ez beléesett a kútba
Ez beléesett a kútba!                hüvelykujjal kezdve kinyitogatjuk az öklét,
Ez kihúzta,                                       sorra megfogjuk az ujjakat,
Ez hazavitte,
Ez lefektette,
Ez a huncut kis Ábel felébresztette!
Csik, csik, csik!                             a kisujjat jól megcibáljuk és megcsiklandozzuk a gyermeket.

Hüvelykujjam almafa
Hüvelykujjam almafa,                               sorra végig fogdossuk az ujjakat,
Mutatóujjam megrázta,          
Középsőujjam felszedte,
Gyűrűsujjam hazavitte,
Ez az icike picike, mind megette,                a kisujjat kicsit megcibáljuk
Megfájdult a hasa tőle!                                     a hasra mutatunk körbesimítva, sajnálkozó tekintettel.

Hasítom, hasítom
Hasítom, hasítom,                            a mondóka szövege szerint játsszuk a tenyéren
Vágom, vágom,                                  vagy más testrészen, lassan kezdjük,
Bököm, bököm,                                  és a közepétől gyorsulunk,
Könyökölöm, könyökölöm,
Pacsit adok, pacsit adok,
Megpuszilom, megpuszilom!     végét kapkodósan.

Áspis, kerekes
Áspis, kerekes,             gyógyító mondóka, lassan kezdjük, körözünk a tenyérben,
Úti füves, leveles,       négylevelű lóherét rajzolunk a tenyérbe, az hozza a szerencsét,
Bíbola, bíbola,              hosszanti irányban kifelé simítva teli tenyérrel kihúzzuk a rossz kedvet,
Pacs, pacs, pacs!         tenyérbe paskolunk.

Kerekeset
Kerekeset,                     körözünk a tenyérben,
Böködőset,                   pöttyöző mozdulatokat végzünk az ujjunkkal,
Simítósat,                      simogatunk,
Csattanósat!                finoman megpaskoljuk/belecsapunk.
Minden verssor egy gyerektenyéren végzett újabb mozdulatot jelent. Próbáljuk ki aztán hason, háton, combon is! (Ha puszilni szeretnénk, akkor jöhet a ráadás: csipkedőset, cuppanósat!) Próbálhatjuk egyre gyorsabban mondva, böködve egymás után négy soronként, majd visszalassulva. Ha tetszik, ismételjük meg sokszor egymás után.

Kerekecske, dombocska
Kerekecske, dombocska,        lassan kezdjük, körözünk a tenyérben,
Itt szalad a nyulacska,             két ujjunk felszalad a karon,
Erre megyen, itt megáll,          fut a vállig, a váll és a nyak találkozásánál megáll,
Itt egy körutat csinál,              majd körbefut a nyakon, a tarkón a fej körül, visszaér,
Ide bújik, ide be,
Kicsi Ábel keblibe!     és végül a hónaljba jut, egy utolsó csiklandozásra.

EPSON MFP image

Kerekecske kertecske
Kerekecske kertecske,
Benne ugrál a kecske,
Csikk-makk-makk, csikk-makk-makk…
Különböző testrészekről indíthatjuk, lassan körözünk az ujjunkkal, majd ugrálnak az ujjak, és végül csiklandozzuk, ahol érjük, amíg bírjuk szusszal: csikk-makk-makk… .

Hadd nézzek a tenyeredbe
Hadd nézzek a tenyeredbe,     belekukucskálunk a tenyerébe, kinyitjuk az öklét,
Kukk, kukk, mi van benne?     „kukk”-ot érdekes játékos hangon mondjuk,
Kerekecske, dombocska         ujjunkkal sétálunk a tenyérben,
itt szalad a nyulacska,
Erre, arra zöld mezőre,              tovább körözünk,
Jó forrásra legelőre,
Itt megbújik, itt elbújik,             a könyökhajlatba, majd a hónaljba sétálnak az ujjak,
Itt nem látja meg a kuvik.         a nyakháthoz szaladnak az ujjak, csiklandósan megbújnak.

Orra, orra
Orra, orra, orrocskája,                   megsimogatom azt a testrészt, amelyiknek a nevét mondom,
Mellette az arcocskája,
arcocskája, pici szája,
szája alatt állacskája,
szemecskéje, fülecskéje,
ott szalad a kiskecskéje,               megcsiklandozom a nyakát,
elkapom, elkapom!                         megcsiklandozom az oldalát is.
(Ölben ülve, ágyban fekve kezdjük.)

Csip csip csóka, vak varjúcska
CsipCsipCsoka
                                                                                                            Hess, hess, hess, hess!
csipcsip kotta-3-gyia_004_03-1024x425csipicsipimages

Csipi, csipi kánya
Csipi, csipi kánya,                               csipkedjük a lefele fordított kézfejet, vagy az öklöt,
Varjúdombi vágta,                              nyiszáljuk,
Kis árokban kis kakas,                       két ujjal felfutunk a könyökhajlatba, ez a kisárok,
Nagy árokban nagy kakas,             továbbfutunk a hónaljhoz és megcsiklandozzuk:
Csik, csik csik!

Itt keringél a kismadár
Itt keringél a kismadár,            tenyerében körözünk,
Itt szalad, ide búvik,                  két ujjal felszaladunk a hónaljhoz,
Kusz, kusz, kusz.                         csiklandozás, vagy csipkedés mintha madárcsőr lenne.

Ecem, pecem pompodáré
Ecem, pecem pompodáré            első két sorra ide-oda oldalra biccentjük a fejét,
sárgarépa kacincáré.                      melyet két tenyerünkkel támasztunk, mozgatunk,
cérnára, cinegére,  mutatóujjal megérintjük szótagonként a homlokát, állát, bal és jobb arcát
Hess ki madár a mezőre.              további négy érintés ,
Álé, álé, álé, pukk!                            háromszor az állát, „pukkra” az orrát érintjük.
Vagy, az egész mondóka alatt sorra érintgetjük szótagonként: homlok, áll, bal, jobb orca. Utolsó sornál pedig három érintés az állon, egy az orron.

Megyen a medve
Megyen a medve,
Morog a mája,
Tányér a talpa,
Kurta a farka, kurta a farka, kurta a farka,
Csik, csik, csik
Talpacskáktól vagy a kézfejtől indulva két ujjunkkal lassan lépdelni kezdünk egyre feljebb és feljebb, komótosan, cammogósan, majd gyorsul a mondóka. A végén csiklandozunk.

Csikamaka
Csikamaka, csikamaka,
Itt kerekedett egy kis kút,
Abban ivott egy kis nyúl,
Csak ballag, csak ballag,
Csikmakmak, csikmakmak…
A gyermek tenyerén, talpán, hasán, hátán, vagy combján körözünk, ismétléskor indulhatunk mindig más testrészről. Majd két ujjal komótosan, kimérten lépegetünk. Csak az utolsó sornál gyorsítunk és ekkorra már csiklandozzuk is ahol érjük.

2. rész: Kötődő, válaszkész, KÉK nevelés
Mindhárom fogalom leírása, pontos összefoglalása megtalálható a neten:

Kötődő nevelés (attachment parenting): http://www.lll.hu/kotodo_neveles

Válaszkész gondoskodás: http://valaszkeszszulok.hu/cikkek/gondoskodas/39-valaszkesz-gondoskodas-gy-i-k

KÉK = Kapcsolatra Épülő Következetes nevelés: https://krisztamami.wordpress.com/kek-neveles/

Első találkozás – 2015. szept. 23.

Új csapat, új találkozások.
Mivel bárki csatlakozhat vagy akár csak egyetlen alkalmon is részt vehet, ezért mindig bemutatkozó körrel kezdünk. Ha mindenki ismer mindenkit, akkor is tudunk olyan új információt mondani magunkról, gyermekünkről, amitől már nem unalmas ez a kezdés.
A gyerekek és mi, felnőttek is szeretjük a biztonságos kereteket, így először a közös mondókázás, éneklés jön.

1. rész:
Hol jártál, báránykám?
hol jártál
Mit ettél, báránykám?
Édes füvet, asszonykám.
Mit ittál, báránykám?
Forrásvizet, asszonykám.
Ki vert meg báránykám?
Szomszéd legény, asszonykám.
Sírtál-e, báránykám?
Sírtam biz’ én, asszonykám.
Hogy sírtál, báránykám?
Ühüm-bühüm, asszonykám.

Gólya, gólya, gilice
Gólya, gólya, gilice

 Volt egyszer egy kemence (A kis Bence)
Egyszer volt egy kemence
Volt egyszer egy kemence,      karkörzés
Belebújt a kis Bence,                helyben járás
Kormos volt a kemence,           tenyérrel körzés a test előtt
Fekete lett kis Bence.               az arc simogatása       
                   Ránézett a mamája,              nézés jobbra-balra
Nem ismert a fiára,                a csukló forgatása
Becsukta a kemencét,
Megdorgálta kis Bencét.        tapsolás / dorgálás mutatása
Ráadásul egy kis érdekesség:
szinkópa

Sima út
Sima út, sima út, sima út,                                szembe ültetjük, lassan döcögtetjük
Göröngyös út, göröngyös út, göröngyös út,                zötyögtetjük szaporán
Kátyú!                                             Magas hangon az „ú”-t elnyújtva, hanyatt döntjük

Sűrű erdő
Sűrű erdő,                              lassan, sejtelmesen kezdjük, összekócoljuk a haját,
Kopasz mező,                        végigsimítunk a homlokon,
Pillogója,                                mutatjuk a szemét,
Szuszogója,                           érintjük az orrát,
Tátogója,                                érintjük a száját,
Ez itt meg a csiklandója!        megcsiklandozzuk végül a hasán.

Nád a házam
nad_a_hazam
Ha lesz szakad mi lesz vélem,
Sárga lábú cinege, cinege?
De hess le róla cinege, cinege,
Leszakad a teteje, teteje!

Virágéknál
virágéknál

Mókuska, Mókuska
mokuska1
mokuska2
mokuska3

Kör, kör, ki játszik
EPSON MFP image

2. rész
Az első találkozás témája: Beszélgetés gyerekekről felnőtteknek, felnőttekről gyerekeknek – Ismerkedés.
Sokan, sokfélék vagyunk. Hiszem azt, hogy változhatunk – ahogy növekszik a gyermekünk, ahogy gyarapodnak az ismereteink, ahogy változnak a körülményeink, mi is változunk, változtatunk. Igaz, az öröklött, a hozott mintákat nagyon nehéz felülírni, de nemcsak lehetséges, hanem szükséges is. Azon kívül, hogy beszélgetünk arról, mit gondolunk az anya(apa)szerepről és a gyermekekről, lefektetünk néhány “szabályt” is, például, hogy kölcsönösen tisztában tartjuk egymás véleményét, odafigyelünk egymásra, és a bizalmasan elhangzottakkal nem élünk vissza.
A gyerekdalok közben, ill. azokra visszautalva beszélünk a minket körülvevő erőszakról, arról, hogy mennyire belénk ivódott a büntetés, mennyire elfogadott a fizikai és/vagy lelki bántalmazás, miért fontos a testi érintés, dögönyözés, együttjátszás stb. .
Fontos kérdés még az ingyenesség kérdésköre. Van-e valami, ami ma ingyenes? Nincs. Mindennek ára van. Isten ingyen való kegyelmét is alig értjük, mert szinte minden élettapasztalatunk azt mutatja, hogy mindennek ára van, és meg kell fizetni ezt az árat. Mégis ingyenes minden egyes szerdai alkalom. Kinek mibe kerül? A fűtés- és a világítás számláját, a takarítást, a kiosztott lapok fénymásolását az egyházközség állja. A szellemi és egyéb hátteret e blog írója és családja állja. Megéri? A kis- és nagycsalád (gyülekezet) számára igen. Remélem, a nagyobb közösség (falu, ország) is, hiszen olyan szemléletben vagyunk együtt, ami ritka, de a jövőnk szempontjából rendkívül fontos: egymás tapasztalata, ismeretei által, egymást segítve járjuk a gyereknevelés göröngyös útjait.

Anya, kezdődik!

Négy félév, két nyár, összesen 6-szor átgondolt gyerekdalok, mondókák, témakörök sora, és holnap kezdődik a hetedik (szeptember végétől december közepéig, típusok szerinti mondókákkal, gyerekdalokkal és a gyereknevelés bevezető témaköreivel).
Lelkes amatőrként gondolom újra és újra, mit jelent a  “Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól.” (Péld. 22, 6) kijelentés. Gyermekeim, környezetem és számtalan szakirodalom segít ebben. A 2015/2016-os tanév (és esetleg a nyár) szerda délelőttjeinek lenyomatait rögzítem ebben a blogban. Az első találkozás témája: Beszélgetés gyerekekről felnőtteknek, felnőttekről gyerekeknek – Ismerkedés.  Közismertebb gyerekdalokat, mondókákat tanulunk majd – a következő bejegyzésben mindegyik szerepel majd.